Antológia, újjászületett, keresztény szerzők írásaiból
(versek, prózák, versprózák)

Néhány bennszülött

Néhány bennszülöttel kezet fogtam.
A lándzsájukra írtam néhány verset.
Unom a sok kóválygó oroszlánt.
Keresek valami furcsa tekercset.

Mutogatnak a bennszülöttek sokszor,
hogy itt meg ott lehet elásva,
kezükbe nyomok néha egy banánt,
unalmas itt minden banánfa.

Tudom valami izgalmasat rejthet
az alvó sivatag homokja,
egy szemtől elrejtett folyó vizeit
a tekercstől eredve, ontja, ontja…

Megtalálom egy napon a tekercset.
Ráhelyezem az alvó homokra.
Nézem ahogy bánatos fejével
porba hanyatlik egy kobra.

Megnéztük a papagájokat

Megnéztük a papagájokat és pumákat,
ott, ahol a liánok a fákra tekeredtek.
Kerestük az őserdőben nyomait,
valami ősi gyülekezetnek.

Sápadtak voltak a régészek csapatunkban,
valami furcsa betegség gyötörte őket,
kerestük egy ősi könyv sorait,
éreztük, a málhánk könnyebb.

És találtunk valamit az őserdőben,
és kutattunk az ősi sorokban,
a sorok a fákra futottak időnként,
időnként egy-egy betű lángra lobban.

Ásatás

Egy mondatról álmodtam az éjjel.
Hogy is volt, tűnődtem másnap.
A régészek mondatokat kerestek.
Ők is tűnődtek, aztán tovább ástak.

Ami lényegtelen, azt most felkutatják.
Ami lényeges, az a mondat éppen.
Amit megtaláltak, azt most mutogatják.
Amit nem találtak, ahhoz odaértem.

A zoner eljön mint ganef

Beller ugat holdat sötét zofen,
nem lesz balevas, ha már beller,
serpenyőben sem sütnek balevast.
A szónak pályája néha geller,
ami bellerhang azt hiszik szónak.
Lakatolna zonnokat a groβmoschel,
a zoner hallja, bégetnek zonnok,
eljön mint ganef sötét zofen.

A könyv lapjait áztatja a tej,
a könyvek száma nem több mint alef,
a chalof menekül, elűzi a tej,
csepeg a könyvből ránk a chalef.
A cseppből patak lesz, aztán folyó,
folyókba fogunk mindig is floschen.
A zoner hallja, bégetnek zonnok,
eljön mint ganef sötét zofen.

A zoner tudja hogy kik a zonnok,
más ruhát hord minden aki beller,
tudja jól a zeév nem a zonn,
bár gyapjúként borítja a schnekker.
Szikla körül hullámzik a lélek,
a száj mosolyra és mosolyra flonen,
a zoner hallja, bégetnek zonnok,
eljön mint ganef sötét zofen.

A tinta lassan verssé változik,
a papíron ömlik a schomen,
a zoner hallja, bégetnek zonnok,
eljön mint ganef sötét zofen.

Jiddis zsargon: beller=kutya; zofen=éjszaka; balevas=szalonna; zonn=juh; groβmoschel=rendőrtiszt; zoner=pásztor; ganef=tolvaj; alef=egy; chalof=tejtolvaj; chalef=tej; floschen=úszni; zeév= farkas; schnekker=hazugság; zemer=gyapjú; flonen=elhúzni (a szájat sírásra, nevetésre); schomen=olaj.

A ring

Amikor a ring felé mentem,
hirtelen észrevettem egy szempárt.
Egy szempárt észrevettem a tömegben,
nem tudom kié volt az a szempár.

Nem tudom mért volt a nézőtéren,
mit keres a tömegben az a szempár,
ha a nézőtér kiürül, akkor megvár,
nem tudom mért volt a nézőtéren.

Kutatjuk és elhagyjuk helyeinket,
nem tudjuk, merre van a ring már,
a nézőtér kiürült réges-régen,
ha a nézőtér kiürül, akkor megvár.

Winchester

Amikor a winchesterrel beléptem a krimóba,
valahogy mindenki összerezzent.
Pedig nem mondtam senkinek semmit először,
és fel sem emeltem a fegyvert.

Pedig ha tudták volna, amit nem tudhattak,
hogy élesre van töltve a fegyver,
és a fegyvert könyvnek használják általában,
és én is használtam már egyszer.

És vadásztam a psyché-mezején
valami elvetemült kóbor kutyára,
furcsállottam a bárányok összegét:
a bárányoknak bárány az ára.

Jákób létrája